Fogyasztóvédelem a pénzügyi szektorban Magyarországon és az Európai Unióban - avagy az acquis communautaire érvényesülése a magyar hitelpiacon”. Az Alapjogokért Központ a Pallas Athéné Domus Animae Alapítvány (PADA) támogatásával indította el tematikus blogját, mely a pénzügyi szektor és a fogyasztóvédelem kapcsolatának magyar és uniós jogszabályi hátterét vizsgálja. A kutatás célja, hogy a közösségi jog vonatkozó jogforrásainak vizsgálata – és azoknak a magyar jogrendszer vonatkozó szegmensével történő összehasonlítása – révén felhívja a figyelmet magára a témakörre. Emellett a kutatás és a blogon megjelenő írások célja az is, hogy a közösségi jog és a magyar jogrendszer között felmerülő esetleges inkoherenciákra rávilágítson és az erre vonatkozó, javító szándékú megállapításait megtegye. A blogon megjelenő írásokból a Központ tervei szerint idővel átfogó tanulmánykötet készül, mely szerkesztve, egységesen mutatja be és összegzi a kutatás végeredményét. 


Bevezetés

Bár a modern fogyasztóvédelem kutatói egészen a Bibliáig vezetik vissza a fogyasztóvédelmi eszmék eredetét, a mai értelemben vett fogyasztóvédelem kialakulása a fogyasztói társadalom kialakulásához kapcsolódik. Ekkor ugyanis a megváltozott, személytelenebbé váló ipari termelés hatására nyilvánvalóvá vált, hogy a gazdasági érdekkörükön kívül eljáró, elsősorban vásárlói szerepkörben megjelenő magánszemélyek fokozottabb védelme szükséges, korlátozva ezzel a szabad piac és a szerződéses szabadság kialakult alapelveit.

Tovább...


Fogyasztóvédelmi szabályozás a kezdetekben 

A következő posztokban bemutatásra kerül majd a pénzügyi fogyasztóvédelem Európai Uniós szabályozása keretében elfogadott legfontosabb, elsődleges jogszabályi források magja, annak érdekében, hogy ezeket megismerve összevethessük azokat az irányadó hazai szabályokkal. A sort egy rövid történeti kitekintés nyitja meg, nevezetesen az 1987/102/EGK irányelv, amely a közösségi szabályozás történetében először konkrét tartalommal rendelkező, normatív szabályokat fogalmazott meg egy viszonylag szűk szegmens, a fogyasztói hitelek vonatkozásában. 

Tovább...


A közösségi jog fejlődése a fogyasztóvédelem területén

A fogyasztói hitel-megállapodásokról szóló 2008/48 EK irányelv, amely módosított formában a mai napig hatályos, a pénzügyi fogyasztóvédelem talán legfontosabb közösségi szintű jogforrása. Az irányelv a hangsúlyt a hitelezők által a fogyasztók részére nyújtandó információra helyezi: a hitelezők részére kötelezettségeket állapít meg az információk körével és az információnyújtás módjával kapcsolatban is.

Tovább...


Az ingatlanhitelekre vonatkozó uniós szabályozás

A lakóingatlanokhoz kapcsolódó fogyasztói hitelmegállapodásokról szóló 2014/17 EU irányelv a 2007-ben kezdődő pénzügyi és gazdasági világválság hatásainak tanulságát levonva igyekszik szabályozni a fogyasztói jelzáloghitel szerződéseket. Ahogy azt korábban láttuk, e szerződések speciális jellege miatt a jogalkotó korábban ódzkodott a közösségi szintű szabályozástól, azonban tagállami szinten erre nagy igény mutatkozott, hiszen a már meglévő, más típusú hitelekre vonatkozó közösségi szabályokat több tagállam – így pl. hazánk is – alkalmazni kezdte a jelzáloghitelekre is.

Tovább...


A fogyasztói hitelekkel kapcsolatban közölt információkra vonatkozó hazai és uniós szabályozás

A korábbi posztokban áttekintettük a legfontosabb közösségi szintű pénzügyi fogyasztóvédelmi tárgyú jogszabályokat. A következő néhány posztban ezek hazai implementációját vizsgáljuk meg, figyelemmel arra, hogy hol születtek sajátos megoldások, hol mond többet, vagy éppen kevesebbet a hazai jog a közösségi normánál.

Elsőként a fogyasztónak nyújtott hitelről szóló 2009. évi CLXII. törvény rendelkezéseit vetjük vizsgálat alá, amely törvény a 2008/48 EK irányelv hazai jogi átültetése során elfogadott szabályokat tartalmazza, de ugyanakkor kiterjed a jelzálog-fedezetű hitelekre is (amelyeket közösségi szinte a korábban bemutatottak szerint a 2014/17 EK irányelv szabályoz).

Tovább...


A befektetési szolgáltatásokra vonatkozó fogyasztóvédelmi szabályozás

Az Európai Unió pénzügyi fogyasztóvédelmi irányelvei közül utoljára foglalkozunk a 2004/39/EK az ún. MiFID-del (Markets in Financial Instruments Directive), mely – az eddigiektől eltérően – nem a pénzügyi, hanem a befektetési szolgáltatások piacát szabályozza. Ez az irányelv nem kifejezetten fogyasztóvédelmi tárgyú, hiszen a befektetési szolgáltatások piacának számos szegmensét szabályozza; ugyanakkor több fogyasztóvédelmi típusú rendelkezést is tartalmaz. Hasonlóan a korábban vizsgált irányelvekhez, itt is a fogyasztóknak (ügyfeleknek) nyújtott tájékoztatás meghatározó formáin van a hangsúly (megtévesztő reklámok tilalma, szerződéskötést megelőző tájékoztatást stb.). 

Tovább...


Az Európai Unió másodlagos jogforrásai a fogyasztóvédelem tekintetében

Az eddigi bejegyzéseink során a hagyományos értelemben vett jogszabályok tekintetében vizsgáltuk azt, hogy a hazai pénzügyi fogyasztóvédelmi előírások mennyire felelnek meg a közösségi normáknak, illetve adott esetben mi az eltérés oka. A közösségi jognak azonban van egy második rétege is, az úgynevezett másodlagos jogforrások. Tehát az intézmények által alkotott rendelkezések azon részei, amelyek nem hordozzák magukban a jogi norma elemeit, vagy a jogi norma nem minden elemi kritériumnak felelnek meg. Ahhoz, hogy eredménnyel vizsgálhassuk e jogforrásokat, mindenképpen célszerű néhány alapvetést tisztázni azok természetét illetően.

Tovább...


Az EU fogyasztóvédelmi intézményeinek hatásköre

A mai posztban nem vállalkozunk az Európai Unió szövevényes és szerteágazó intézményrendszere egészének bemutatására, hanem kizárólag azokat az intézményi kereteket tekintjük át röviden, amelyek a pénzügyi fogyasztóvédelmi kérdés szempontjából számunkra kiemelkedő jelentőséggel bírnak. Ezen intézmények az Európai Bankhatóság, az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság, és az Európai Értékpapír-piaci Hatóság.Az Európai Bankhatóság gyakorlati tevékenysége három formában ölt testet: egyrészt az Európai Bankhatóság éves szinten munkaprogramokat készít és hoz nyilvánosságra, másrészt különféle jog aktusokat hozhat (amelyek szintén további három csoportba sorolhatóak), harmadrészt a fogyasztói trendeket feltérképező jelentéseket állít össze.

Az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság tekintetében a fogyasztóvédelem két fő dimenzió köré csoportosul: először is, a vállalkozásoknak szilárd irányítással, valamint megbízható fizetőképességgel kell rendelkezniük, hogy valamennyi kötelezettségüket teljesíthessék; másodszor, a fogyasztóknak meg kell kapniuk mindazt az információt, amelyre szükségük van, tisztességes bánásmódban kell részesülniük, és befektetéseiknek meg kell térülniük.Az Európai Értékpapír-piaci Hatóság együttműködik a tagállami felügyeleti hatóságokkal, konzultál a piaci szereplőkkel, a piac integritását veszélyeztethető innovatív vagy kockázatos termékekről és szolgáltatásokról átfogó elemzéseket készít, valamint éves szinten ún. befektetési útmutatókat bocsát ki, amelynek célközönsége a pénzügyi termékekbe befektető vagy ilyen befektetést tervező fogyasztók.

Tovább...


Az Európai Unió Bíróságának ítélkezési gyakorlata a hitelezéssel összefüggésben

Jelen írásunkban az Európai Unió Bíróságának esetjogát elemezzük olyan a pénzügyi fogyasztóvédelem tekintetében kimagasló jelentőségű szempontokat figyelembe véve, mint (a) a hitelező kötelezettségei a fogyasztó hitelképességének vizsgálata során, (b) a bankok által alkalmazható díjakkal kapcsolatos szabályok, (c) hitelezők által a fogyasztó részére nyújtandó tájékoztatási kötelezettséget érintő esetjogi megállapítások, és (d) a hitelszerződésekben alkalmazott, a tisztességtelen általános szerződési feltételekkel kapcsolatos precedensek vizsgálata.

Tovább...


Javaslatok a fogyasztóvédelmi szabályok pontosítására

A mai posztunkban az eddigi kutatási eredményeket foglaljuk össze és javaslatokat fogalmazunk meg azokkal a területekkel kapcsolatban, amelyeknél a magyar pénzügyi fogyasztóvédelmi szabályozás szintje tovább pontosítható. Kutatásunk során nem tártunk fel olyan pontot, melynek kapcsán a hazai szabályok ne felelnének meg a közösségi szintű normáknak és az Európai Bíróság esetjogának.

A fentiekből fakadóan javaslataink a „jó rendszer” további javítását, és nem kizárólag az Európai Unió jogának való megfelelést szolgálják. A vizsgált területek közük két ponton látunk lehetőséget konkrét javaslatok megfogalmazására.

Tovább...


A Bitcoin mint fizetőeszköz

Sorozatunk záró részében az úgynevezett kriptovalutákkal, azok közül is elsősorban a Bitcoinnal foglalkozunk: tehát egy olyan különálló témát veszünk górcső alá, amely több szempontból is speciális. A specialitást elsősorban az adja, hogy e terület nem tartozik szigorú értelemben véve a pénzügyi fogyasztóvédelem fogalmi keretrendszerébe; ehhez ugyanis legelőször azt kellene megállapítani, hogy a kriptovaluta pénznek, de legalábbis pénzügyi eszköznek minősül-e.

Tovább...