Bevezetés

Bár a modern fogyasztóvédelem kutatói egészen a Bibliáig vezetik vissza a fogyasztóvédelmi eszmék eredetét, a mai értelemben vett fogyasztóvédelem kialakulása a fogyasztói társadalom kialakulásához kapcsolódik. Ekkor ugyanis a megváltozott, személytelenebbé váló ipari termelés hatására nyilvánvalóvá vált, hogy a gazdasági érdekkörükön kívül eljáró, elsősorban vásárlói szerepkörben megjelenő magánszemélyek fokozottabb védelme szükséges, korlátozva ezzel a szabad piac és a szerződéses szabadság kialakult alapelveit.

A fogyasztóvédelemmel kapcsolatos jogintézmények hosszas fejlődésen mentek keresztül, míg napjainkra az egyes gazdasági ágazatok jogviszonyait szabályozó előírások már-már autonóm jogterületté váltak. Mára a pénzügyi fogyasztóvédelem tehát egy olyan, az átlagos magyar állampolgár mindennapjait is jelentősen érintő területté avanzsált, amely fokozott figyelmet érdemel mind az állami szabályozói oldal, mind a kereskedelmi élet szereplői részéről.

A pénzügyi szektorból kiinduló világgazdasági válság hatására a pénzügyi fogyasztóvédelem a jogszabályalkotás egyik jelentős fókuszpontjában állt mind az európai, de még inkább a hazai színtéren. A jogalkotó a múlt hibáiból következtetéseket levonva igyekezett/igyekszik megfelelő jogszabályalkotással reagálni a létező problémákra, ugyanakkor szinte a lehetetlent megkísérelve próbálkozik megelőzni a problémák, a múltban kialakult, súlyos válsághelyzethez hasonló, a népesség és a gazdaság széles körét érintő kedvezőtlen hatások kialakulását.

A fentieken túl azt is látni kell, hogy a jogalkotó törekvései mellett, azok kiegészítéseként, a hazai bíróságok – így mindenekelőtt a Kúria ítélkezési – gyakorlata is fogyasztóvédelmi irányba mutat. A fentieket egészíti ki az egyes tagállamok pénzügyi felügyeleti hatóságai - így hazánkban a Magyar Nemzeti Bank – és a kompetens Európai Uniós szervek által végzett tevékenység, azaz a pénzügyi intézmények felügyelete, amelynek jelentős szeletét adja a fogyasztóvédelmi megközelítés.

Az Alapjogokért Központ legújabb kutatásának célja, hogy rávilágítson a fenti speciális helyzetekre, azaz feltárja a magyar és a közösségi pénzügyi fogyasztóvédelmi szabályozás egyes különbözőségeinek okát, illetve rávilágítson arra, hogy egyes esetekben a közösségi normák adta keretek között, az unióstól különböző magyar szabályozás elfogadása lehet szükséges.

Ennek keretében a közösségi jog specialitására figyelemmel két vizsgálandó terület adódik. Egyrészről szükséges megvizsgálni az irányadó hazai jogszabályokat az úgynevezett elsődleges közösségi jogforrások tükrében. Másrészről nem kisebb fontossággal bír, hogy a hazai jogszabályokat (és jogalkalmazást) az úgynevezett másodlagos közösségi jogforrások szempontjából is elemzésnek vessük alá. Továbbá bizonyos esetekben az adott jogforrásokat (elsődlegeseket és másodlagosakat egyaránt) éppen a jogalkalmazó szervek munkája tölti meg érdemi tartalommal, vagy helyezi azokat más megvilágításba.

Reméljük, hogy a Központ új kutatási projektje hasznos információkhoz juttatja a gazdasági szereplőket (a pénzügyi intézményeken kívül ideértve a téma iránt érdeklődő fogyasztókat is), illetve iránymutatásként, gondolatindítóként szolgálhat a jövőbeni szabályok megalkotásához az állami szabályozó oldal részére is.

Bízunk abban, hogy a téma jelentőségére tekintettel párbeszéd indulhat meg a két oldal szereplői között, amelynek során konstruktív keretek között mindkét fél kifejtheti véleményét a jelenlegi, és esetleg jövőben alkotandó szabályok alakításának mikéntjéről.

A kutatási projekt bemutatkozó fejezetét, amely a bevezetés mellett a pontos témamegjelölést és kutatási módszertant is tartalmazza, az alábbiakban olvashatják teljes terjedelemben.