Javaslatok a fogyasztóvédelmi szabályok pontosítására

A mai posztunkban az eddigi kutatási eredményeket foglaljuk össze és javaslatokat fogalmazunk meg azokkal a területekkel kapcsolatban, amelyeknél a magyar pénzügyi fogyasztóvédelmi szabályozás szintje tovább pontosítható. Kutatásunk során nem tártunk fel olyan pontot, melynek kapcsán a hazai szabályok ne felelnének meg a közösségi szintű normáknak és az Európai Bíróság esetjogának.

A fentiekből fakadóan javaslataink a „jó rendszer” további javítását, és nem kizárólag az Európai Unió jogának való megfelelést szolgálják. A vizsgált területek közük két ponton látunk lehetőséget konkrét javaslatok megfogalmazására.

Az egyik ilyen terület a hitelképesség vizsgálata. E tekintetben javaslatot teszünk egy olyan időbeli korlát bevezetésére, amely egységesen szabályozná a pénzügyi intézmények által lefolytatott hitelképesség vizsgálatra vonatkozó eljárások hosszát. Szintén e területen felvetjük a lehetőségét egy olyan, mindenki számára átlátható kritériumokon alapuló pontrendszer bevezetésére, amely az amerikai mintán alapul.

A másik, javaslatainkkal érintett terület a banki díjak felszámíthatósága. Itt egyrészt megfogalmazunk egy jogtechnikai jellegű javaslatot a költségek és a díjak pontos elhatárolására, másrészt egy érdemi javaslattal is előállunk, amely arra vonatkozik, hogy a jogalkotó egy taxatív lista létrehozásával korlátozza a bankok által a fogyasztói hitelek vonatkozásában felszámítható díjak fajtáit.

A fentiek bővebb kifejtése itt olvasható.